LIS Curriculum
A bolognai folyamat részeként megszületett Dublin deszkriptorok rögzítik a felsőoktatásban az egységes európai képzési kimeneti követelményeket. A könyvtár- és információtudományi képzésben az ún. LIS Curriculum fogalmazza meg a javasolt egységes irányelveket. A LIS Curriculum gyakorlatban történő alkalmazása érdekében született a European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education 2005-ben.
A LIS Curriculum a képzés tartalmi elemeit három részre oszthatja: forrásismeret, tudásszervezés és információkeresés, szervezés és vezetés. A forrásismeret a szak- és szépirodalmi forrásokat és az ezeket használók csoportjait tartalmazza. A tudásszervezés és információkeresés magába foglalja a formai és tartalmi elemzést, a bibliográfiai leírást, a tartalom-reprezentációt, a gyűjteményszervezést, az információkeresést és –visszakeresést, a teljesítményértékelést. A harmadik tartalmi elem a szervezés és vezetés. Fontos elem a képzésben a digitalizálás és az információs műveltség.
A European Curriculum Reflections on Library and Information Science Education a könyvtár- és információtudomány területén dolgozó információs szakember munkájának lényegét abban látja, hogy az mint egy kommunikációs csatorna működjön a dokumentumok szerzői és felhasználói közötti. Minden információs szakembernek egy valós vagy virtuális gyűjteményt kell kezelnie. Az alapképzésben elsődleges a gyakorlati tudás megszerzése. Az ismereteket öt területre osztották. Ezek a tudás és megértés, az alkalmazott tudás és megértés, a kommunikáció, a döntésképesség és a tanulási képességek. Jól szemléltethető az alap és a mesterképzés kimeneti követelménye közötti különbséget, ha megnézünk egyet az öt terület közül. A döntésképesség esetében az alapképzés végeztével az információs szakember képes összegyűjteni a döntéshez szükséges releváns adatokat és azokat át tudja adni másoknak. A mesterképzés végeztével azonban ennek a kompetenciaterületnek a részeként az információs szakember az adatok részleges hiánya esetén is döntést tud hozni a megszerzett tudása birtokában.
A CERTIDoc minősítő rendszer
A CERTIDoc projekt célja egy egységes szakmai minősítő rendszer létrehozása volt 2004-ben. A projekt európai szinten biztosítani kívánja az információs szakemberek diplomáinak, felkészültségi és szakmai tapasztalatának kölcsönös elismerését. A munkában magyar részről a Könyvtári Intézet vett részt. A hazai 2003-2007 közötti könyvtári stratégia kidolgozásával foglalkozó bizottság küldetése volt többek között a könyvtárosokkal szemben támasztott szakmai elvárások megfogalmazása. Munkájuk eredményét egy összefoglaló kiadványban tették közzé.
A könyvtári és információs szakember munkáját öt szakterületre osztották. Az öt csoport az információ, a technológia, a kommunikáció, a menedzsment és az egyéb tudományos ismeretek. A CERTIDoc az ALA iránymutatásaitől eltérően a kompetenciákat a könyvtári és információs szakember munkavégzésének szakterületei szerint vizsgálják. Bár a felosztás eltérő, jól látható, hogy az információ, a technológia, a kommunikáció, a menedzsment és az egyéb tudományos ismeretek részletes kifejtése tartalmazza az általános kulcskompetenciákat. A húsz legfontosabb tulajdonság, pedig azt az ideális szakembert festi le, aki ezekkel a kulcskompetenciákkal rendelkezik.
Alapkészségek (írás-olvasás-számtan, szövegértés) ismerete, a kommunikáció és a vezetés, szervezés vagy menedzsment kompetenciái egyértelműen megfogalmazódnak több helyen is. A kommunikáció a legfontosabb tulajdonságok között is előkelő helyet foglal el. A csoportmunka vagy csapatszellem is itt található meg. Az információ szakterület tartalmazza az információkezelés és az információs technológia alkalmazását, a digitális írástudást, illetve a problémamegoldást és a rugalmasságot.
